Home 
Család Túlélni a XX-századot IX. fejezet - Megszületett Feri
Család Túlélni a XX-századot IX. fejezet - Megszületett Feri
IX. fejezet - Megszületett Feri |
 |
 |
 |
2. oldal / 3
Amikor a második gyerek, a Feri megszületett, a feleségem még beteg volt, tüdőbeteg. Nem szabad volt neki semmit sem csinálni, ott voltam a két gyerekkel és a beteg feleségemmel meg az öt hold földdel. Már úgy néztem, vagyis éreztem, hogy én sem bírom tovább. Volt egy másik szomszédom. Ez már szegényebb volt. Volt neki öt lánya és egy fia. A fiát elvitték a háborúba, egy lányát a villám agyoncsapta, egy férjhez ment, csak három maradt. Azt mondta a Lajos bácsi, hogy ő megszántja a földet, és minden munkát elvégez nekem, csak segíjjek learatni és a disznaját feldolgozni. A télen én ezt szívesen vállaltam, és aztán nem volt gond a szántás, vetés, betakarítás. Mert bizony volt, amikor délután kovászt tettem, este ledagasztottam, és éjfélre kisült a jó kenyér, mert nappal kint kellett dolgozni, gyümölcsöt szedni, kapálni, permetezni, piacra menni, közben a gyerekekre mosni. Nagyobb mosást, meg az anyósom csinálta, az én anyám soha nem segített rajtunk semmit. Amikor már a feleségemnek jártányi ereje sem volt, elvittem kerékpárral az orvoshoz, hogy küldje valamerre, hogy gyógyítsák meg. Pénzem nem volt (akkor még SZTK sem), akkor azt mondta a doktor, hogy menjek be Szegedre a tüdőgyógyászatra és kérdezzem meg, van-e hely, ha van, vigyem be oda. Rögtön kerékpárra ültem, irány Szeged, a tüdőgondozó. Magyari főorvossal beszéltem, elmondtam neki, hogy két pici gyerekem van, de pénzem az nincs, csak egy tehenem. Azt mondta a doktor úr, hogy a tehenet azt hagyjam meg, én meg menjek el a községi tanácshoz, kérjek szegénységi bizonyítványt, és hozzam be a feleségemet. Másnap a feleségemet autóra ültettem, én meg kerékpárral hajtottam be úgy, hogy az autó nem sokkal ért be hamarabb, mint én. Akkor csak egy járat volt, reggel bevitte az utasokat, délután meg kihozta. A kocsmák előtt megálltak és ittak, az autóbusz megállója ott volt az Alföldi étterem másik oldalán egy bűzös kis váróteremmel. Onnan kerékpárral eltoltam a feleségem a tüdőgondozóhoz, ott megvigasztalták, és ki sem engedték négy hétig. Tüdőkavernája volt, nagyon beteg volt, töltötték, én meg minden szerdán, szombaton és vasárnap mentem látogatni. Amikor menni akartam, a gyerekeket el kellett helyezni, egyiket vittem a szomszédba, másikat az anyósékhoz. Amikor hazaértem, akkor meg szedtem össze őket. Ültettem tyúkokat kacsatojásra és tyúktojásra, pulykatojásra, hogy nyáron legyen mit enni. Amikor mentem, vagyis menni akartam a feleségemhez, először a gyerekeket kellett elhelyezni a szomszédba, utána a jószágokat rendbe tenni, a kotlókat megetetni, megitatni, és úgy mentem kerékpárral Szegedre. Már nemsokára keltek volna a csibék és a kacsák, akkor is bent voltam látogatón, és amikor hazaérek a kotlók a földön ülnek, az egyik fészek fel van fordítva, a tojások szanaszét. A kacsatojások is már hidegek, a tyúk meg a fészek mellett ült. Az ép tyúktojásokat összeszedtem, és az egyik tyúk alá tettem, a kacsatojást a fészekkel együtt a kerítés mellé tettem, a 15 db pulykatojást alátettem a pulykának, és másnap megint mentem Szegedre. Amikor visszaértem, hát mit látok? 18 kiskacsa a fészekben, hát nem akartam hinni a szememnek. Megörültem, és mindjárt megetettem őket. Utána egy pár nap múlva kikelt 12 kis pulyka, és nemsokára rá 20 kiscsirke. Nem is gondoltam volna, hogy ezek a tojások még kikelnek, ki akartam dobálni minden tojást, az volt a szerencse, hogy sok dolgom volt, ezért tettem hirtelen csak a kerítés mellé. Úgyhogy, mire a feleségem kijött a tüdőgondozóból, mert jó hat hétig feküdt bent, akkorra szép kis baromfifarmom volt. Örült neki ő is. Amikor a nagyobbik fiam a szomszédból hazajött, és nem akarta megismerni az anyját, azt kérdezte tőle, hát te miért jöttél, mit akarsz, de aztán másnap már megismerkedtek. Csak sajnos a feleségemnek nem lehetett semmit sem csinálni, még a pohárba vizet sem lehetett önteni a köcsögből. Minden héten menni kellett a tüdőgondozóba töltésre egy fél évig, utána egy fél évig havonta egyszer, aztán egy év múlva félévenként ellenőrzésre, utána már csak egy évben egyszer. Még most is, de hála istennek meggyógyult és meg is hízott. {nice1} |
