Home 
Család Túlélni a XX-századot XI. fejezet - Hát elkezdtünk gazdálkodni
Család Túlélni a XX-századot XI. fejezet - Hát elkezdtünk gazdálkodni
XI. fejezet - Hát elkezdtünk gazdálkodni |
 |
 |
 |
3. oldal / 3
Hát elkezdtünk gazdálkodni, de én se bírtam, mert ősszel ugye nagy műtétem volt, napszámosokkal csináltattam. A Pityu fiam jó erős gyerek volt, és úgy permeteztünk első évben, hogy szegénykémnek hátára tettük a gépet, ő pumpázta, én meg a bambuszt fogtam és permezeztem. Másik évben már csináltattam kádas gépet, társultunk a szomszéddal, meg az asszony, vagyis a feleségem unokatestvérével, de így meg sokat kellett locsolni, mert nekünk is sok volt, meg a sógornak is. Erre is ráuntunk, és 1956 őszén vettünk egy lovat. A feleségem megkapta a részesedést, azon meg vettünk lószerszámot, hizlaltunk disznót, azon meg csináltattunk gumiskocsit. Telepítettünk őszibarackost, ez hamar terem, jó pénz volt. A faluba is volt 800 négyszögöl lugas-szőlő, abba is gyönyörű cseresznyefák, ezt meg elvették házhelynek. Nem is fizettek érte a mai napig sem. Ez a Rákosi-időben volt. Nem úgy, mint most, hogy kifizetik ha portának elvesznek valakitől. Mikor már megszűnt a beadás, aztán egy kicsit jobb volt a gazdálkodás is. Kádár lett a Kommunista Munkáspárt első titkára. Aztán folyamatosan mindig jobb lett annak, aki szeretett dolgozni. Én is meggyógyultam, és mi dolgoztunk a földbe, a feleségem a KTSZ-ben, az anyósom elszegődött a gyógyszertárba takarítónőnek, amikor hazajött, főzött, mosott és a jószág. A sok rossz szőlőt kihánytuk, ültettünk a helyibe őszibarackot. Volt 50 darab nyári almafa, 50 darab jonatán alma, 200 db őszibarackfa. Volt, amikor egy vagon alma is termett, akkor már jó volt, nőttek a gyerekek, építeni kellett melléképületet. Az OTP-t kifizettük, a fater közben meghalt, és el kellett temetni. Szóval volt a pénznek helye. A kisebb fiam nem segített. Amikor kimaradt az iskolából, elment ipari tanulónak, villamossági boltba eladónak, de két hétre hazajött, vissza se ment többet. Minden akart lenni, tánctanár, színész, muzsikus, végül sofőr lett. Járt az gimnáziumba fél évig, közben felvétel volt a színi iskolán Pesten, elmentem vele a felvételire, de kiesett, mert nem volt érettségije, így aztán mindenütt volt, csak itthon nem. A bátyja meg itthon is elvégezte, vagyis segített. Meg elment géphez, aztán kendert kötni, kukoricát szedni, az mindig dolgozott, télen-nyáron, de vettem is neki, ami kellett, mindent, a lovat is nagyon szerette. {nice1} |
